A kardiológia elsősorban a szív betegségeinek megelőzésével, diagnosztikájával, kezelésével foglalkozik. A leggyakoribb betegségek felnőttkorban a koszorúerek szűkületei, csökkenő szívteljesítmény = szívelégtelenség, szívbillentyűk betegségei, szívritmus és egyéb ingervezetési zavarok. A vérnyomás, vérkeringés (artériás és vénás betegségek), a szívből kilépő és onnan induló nagyerek betegségeinek felismerése és gyógyítása is a területhez tartozik. A szív- és érrendszeri betegségeknél a megelőzésnek van kiemelt jelentősége, fontos a rizikófaktorok kiküszöbölése vagy csökkentése, mely már a belgyógyászati alapellátás része.
A kardiológia tehát számos, gyakran életveszélyes állapot kezelését, és megelőzését foglalja magában, mint a ritmuszavarok, a koszorúerek betegségei, a szívbillentyűk rendellenességei, magas vérnyomás betegségek, a szívizom-, a szívburkok gyulladásos megbetegedései, a vérzsírok eltérései.
Számtalan nem invazív eljárás segíti a diagnózis felállítását: például az EKG, a terheléses EKG vizsgálat, a szívultrahang, a 24 órás vérnyomás- (ABPM), illetve EKG monitorozás (HOLTER).
- rizikófaktorok meghatározása, lehetőség szerinti kiküszöbölése
- a szívbetegségek felfedezése vagy kizárása
- Szívbetegek állapotának felmérése és a kezelési módok meghatározása
- Szívbetegek gondozása, ápolás és betegkövetése
- Nem szív eredetű műtétek előtti kardiológiai szempontú rizikófelmérés
- Nem kardiológiai betegségek szívizomzatot érintő kezelésének ellenőrzése
Mikor forduljunk kardiológushoz?
- egyenes ági rokon fiatalkori szívbetegsége esetén
- időszakosan jelentkező mellkasi fájdalom, mellkasi diszkomfort esetén
- alkalmankénti heves fejfájás, szédülés, légszomj, dagadó alsó végtagok esetén
- „rendszertelen” szívverés érzése esetén
